Nyomsávot fűtsek, vagy az egész felületet? Ez a kérdés igen sokszor felmerül, és a válaszok változnak.
Ismerik annak a sofőrnek a történetét, aki azelőtt ért a kocsijával a garázsba, mielőtt annak felnyílt volna az ajtaja? (megoldást a végén árulom el)
Látszólag egyértelmű a dolog: a nyomsávot elég fűteni, hiszen ott megy az autó kereke, a többi nem számít. Világos, hogy kisebb területet olcsóbb üzemeltetni, a bekerülés is kevesebb. Ez szimpatikus a megrendelőnek, így a terveket is így kéri. Mit ajánljon jó szívvel a tervező.
Egyértelmű a válasz: a felület teljes fűtése az ajánlott.
Miért? 10 éve járok vásárokra, és számtalanszor hallgattam végig magabiztos érdeklődőket, akik megmagyarázzák, miért elegendő csak a nyomsávot fűteni. Pár kérdést szoktam feltenni, és a magabiztosság hamar elillan.
Mik ezek a kérdések?
- milyen széles nyomsávra gondol most?
- elég lesz ez akkor is, ha autót vált?
- tolatva is végig tud jönni minden családtagja a nyomsávon?
- íves lehajtónál is tudja tartani minden kerékkel a nyomsávot?
- ha orral ált be a garázsba és kifelé menet a garázs előtt „Y” fordulót tesz, meg lehet határozni a ki-behajtás és a forduló nyomsávjait? (ezen kérdés után szoktam megkérni az érdeklődőt rajzolja ugyan már le a sávokat, mert ha le tudja rajzolni, megígérem oda teszem a kábeleket)
Hamar kiderülnek a következők:
- előre még egyenesen lemegyek a nyomsávokon, de tolatva már nem látom a kocsiból őket. (egyes családtagok egyenesen sem képesek végigmenni a sávokon)
- dupla garázsnál a lehajtó tetején még nem tudom melyik oldali hely lesz szabad
- íves lehajtónál az útépítő oldaldőléssel készíti az utat, ami azt eredményezi, hogy a sávok közötti maradék hó olvadozás után a már lefűtött részre ráfagy, amin a kocsi megcsúszhat.
- a nem fűtött területen a hó elolvadhat, az olvadékvíz ráfolyik a már leolvasztott részre és – mivel a fűtés már végzett – visszafagy. Ebből származik sok baleset.
Még egy plusz ellenérv a nyomsávfűtés ellen:
A nyomsávok közötti területen a hó fűtés nélkül csak olvadozik , a víz lefolyik a kövek közé az ágyazó homokba, ahol kifagyhat a jég duzzadása megemeli a térkövet, az út hullámossá válhat, ami balesetveszélyes.
Szerintem, aki a terveiért a felelősséget is vállalni szokta, az csak igen indokolt esetben tervez nyomsávfűtést.
A címbeli kérdése a megoldás: Ő az aki csak nyomsávot fűtött.
Ide vonatkozó oldalunkon tájékozódjon a témában és szóljon hozzá az ügyhöz!
Eddig 4 hozzászólás érkezett
A szomszédomnak van egy nyeles telke. A nyél még emelkedik is, ezért nyomsávfűtés tett alá. Ahol egyenes a nyél nincs is gond, de van egy ív, ahol meg szokott csúszni. Valószínű a kanyart jobb lett volna telibe fűteni, az már jelentett volna lényeges költségnövekedést.
VálaszCsak egy apró gondolat ébresztő.Mi van akkor ha a teli sávot az ember kettéosztja nyomsávra és a maradék belső részre lehet hogy költség növelő de a külön fűtés más más időben esetleg szakaszokban "csak" a kapcsolók számával költségnövelő lehet hogy a számlában költség csökkentő lehet
Válasz"Csak egy apró gondolat ébresztő.Mi van akkor ha a teli sávot az ember kettéosztja nyomsávra és a maradék belső részre lehet hogy költség növelő de a külön fűtés más más időben esetleg szakaszokban "csak" a kapcsolók számával költségnövelő lehet hogy a számlában költség csökkentő lehet" > Válasz: Az ötlet nem vezet energiamegtakarításhoz, mert a külön időben fűtött részek elveszik egymástól a meleg egy részét. Pontosabban a nem fűtött rész meleget szív el a fűtöttől. Ezzel tehát üzemelési költség nem csökkenthető. Czinege
Válasz
Az elektromos fűtések oldal szakmai blogjának legfrissebb öt cikke:
No jó! Értem én az okoskodást, nagyobb felülethez több fűtőkábel kell. Lehetnek gondok a nyomsávfűtésnél, de kisebb felület kisebb beruházást jelent és alacsonyabb üzemelési költséggel jár. Szerintem, inkább a nyomsávfűtés.
Válasz