Nyílt kérdés minden épületgépész- és villamos tervezőhöz!

Folyadékkal, vagy villamosan biztosítsam külső területeken a jég- és fagymentesítést?

A mai tervezésnél egyre gyakrabban kerül előtérbe a külső területek csúszásmenteségének biztosítása.A tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e problémák kiküszöbölésére. Ezen döntést szeretnénk elősegíteni az alábbi gondolatokkal:

Ami közös a két technológiában:

• az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 270-330W/m² az útburkolat minőségétől, valamint vastagságától függően.
• mindkét fűtést szabályozórendszernek kell kapcsolnia. A vezérlőrendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén kapcsol
• a fűtéscső vagy a kábel elhelyezése közel hasonló költséget takar, bár a csöveket dupla sűrűséggel kell elhelyezni, tehát a beltéri fűtéshez előre gyártott tartóelemek nem feltétlenül használhatók.

Ami különbség a két megoldásban:

• a fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így élettartamuk szinte korlátlan, nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 130 m - egyenletes, és állandó
• önszabályzós kábel használata esetén a fűtési teljesítmény az aktuális szükséges igény szerint, akár méterenként is változhat, ekkor csak a szükséges felületeket fűtjük
• a folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a közeg hőmérséklete a terület alatt haladva folyamatosan és drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg, tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk,
• a ledermedés ellen időnkként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás.
• mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, további költséget jelent.
• a fűtőkábelekkel kapcsolatban további munka vagy költség nem jelentkezik
• hosszabb távon számítani kell a keringtetőszivattyú, és egyéb elemek, de – 15-20 év távlatában - akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz
• a korrekt szakértői magatartás a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése egyértelműen drágítja a folyadékos megoldást.
• első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot, az elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a veszteség nélkül kalkulált költség is hasonló.
• az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.

A válaszom tehát: a villamos tervezés és kivitelezés az egyszerűbb, ez eredményez hosszútávú biztos megoldást. 

Várom tapasztalataikat, hozzászólásaikat!