Tudom, hogy korábban már írtam a hóterhelés veszélyeiről de a jelenleg is aktuális problémára kifejlesztettek egy újabb megoldást, amiről kötelességem tájékoztatni Önöket.

Emlékszünk pár éve hasonlóan sok hó esett, ami rendkívüli terhelést jelentett minden a nagyobb lapos tetős épületnek. Sajnos egy pár épület teteje be is szakadt. Az építészek mosták kezeiket, a szokásosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve az épületek. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett.

Most is csak esik, egyre növelve a tetők terhelését. Csak azért nincs 50 cm a hóréteg vastagsága, mert időnként kicsit megolvadt, de az olvadékvíz megfagyva még ott nyomja a tetőt.

Mi ad biztonságot? A villamos fűtéseket gyártók kifejlesztettek egy egyszerű megoldást, amit bármely meglevő épületnél alkalmazhatunk, ez pedig a hó- és olvadéknyomás érzékelő szőnyeg.

Maga az érzékelő egy 500 mm széles, 1500 mm hosszú 6 mm vastag szőnyeg, amit a tetőre rögzítünk. A vízmenetes, UV-stabil és időjárásálló rétegek közötti optikai szál érzékeli a szőnyegre nehezedő nyomásváltozást, és képes az előre beállított terhelés elérésénél jeladásra.

A megtápláláshoz 24 Volt szükséges, a jel lehet SMS, optikai, akusztikai jelzés arról, hogy beavatkozás szükséges. Ez jobb esetben az elhelyezett fűtőkábelek bekapcsolása, vagy hómunkások felküldése a tetőre.

A hónyomásmérő szenzor beépítését érdemes minden lapos, vagy kis lejtésű tetőre a tervezőnek javasolni. Jelentősen növelve ezzel az épületek biztonságát.

Az előnyök:

   1.) kopásmentes,

   2.) non-contact mérési elv száloptikás technológiával,

   3.) egyszerű telepítés.

A kiépítési és üzemelési költségek elenyészőek, így bárkinek csak javasolni tudom a hónyomásmérő alkalmazását új és meglévő épületeken.

Kérem, a pontos felhasználásról érdeklődjön elérhetőségeinken!

Tények: 2009. március 18-a óta gondolkodnunk sem kell azon mi lesz a hagyományos izzókkal, mert az EU meghozta határozatát ezek lépcsőzetes kivonásáról, vagyis 2012. szeptember 1. után nem lehet forgalomba hozni 7W-nál nagyobb teljesítményű izzólámpát.

Az EU azzal érvelt, hogy a rendelet végrehajtása a közösség országaiban évi 40 TWh energiamegtakarítást eredményez, vagyis 15 millió tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást. Ez bizony nem kevés. Az izzók cseréjével egy átlagos lakás éves villamos felhasználása 15%-al csökken.

A kompakt csövek energiafelhasználása átlagosan 80%-al kevesebb, élettartamuk pedig, akár 10-15 szöröse is lehet a hagyományos izzókénak. A jelenlegi áruk azonban jóval magasabb, bár a kényszerű vásárlásuk miatt felfutó gyártási volumen ezt csökkenteni fogja, mint ezt más elektromos cikkeknél már megszoktuk.

A sok előny ellenére mi lehet a probléma? Érdekes, hogy bár közel 30 éve használunk kompakt fénycsöveket, az hogy ezek esetleg egészségileg károsak lehetnek, arra csak a rendelet kihirdetése után jöttek rá a „szakértők”.

Tényleg van okunk félni?

A fénycsövek higanytartalma sokkal kevesebb, mint a régi kétvéges csöveknek, valamint az elterjedt dupla burok miatt sokkal kisebb a rizikó, hogy ez a higany a szabadba kerül. A túl hideg (kék) színű csövek természetellenes fényt bocsátanak ki, megzavarják biológiai ritmusunkat.

Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy vásárlásnál figyelünk az adatokra, és lehetőleg 2500-2900 K színhőmérsékletű csöveket veszünk, nem ennél magasabb 5000-6500 K színhőmérsékletűt.

Van, aki káros kisugárzásról (elektroszmog) beszél, de elektromos kisugárzása az egyszerű kábelnek is van a falban, nem beszélve a mikrohullámú berendezésről, vagy a telefonról. Egyetlen elektromos vezetéknek nem kerül ki a környezetbe a sugárzása, mégpedig a fűtőkábeleknek, mert ezek mindig teljes keresztmetszetű árnyékolással készülnek, ami össze van kötve a ház földelésével.

Mára már esztétikailag is megfelelő csöveket gyártanak, így ez sem lesz akadálya a vásárlásnak. (megjegyzem, mi nem árulunk semmilyen izzót, a bejegyzés tisztán tájékoztató jellegű.)

Újdonságnak számítanak a LED-es lámpák, melyeknek az élettartama még hosszabb, fogyasztásuk, pedig akár 90%-al is kevesebb lehet a hagyományos izzókénál.

Azt javaslom, minél előbb cseréljük az izzóinkat, fizessünk kevesebb áramszámlát.

Szóljon Ön is hozzá!

Látszólag egyértelmű a dolog: a nyomsávot elég fűteni, hiszen ott megy az autó kereke, a többi nem számít. Világos, hogy kisebb területet olcsóbb üzemeltetni, a bekerülés is kevesebb. Ez szimpatikus a megrendelőnek, így a terveket is így kéri. Mit ajánljon jó szívvel a tervező.

Egyértelmű a válasz: a felület teljes fűtése az ajánlott.

Miért? 10 éve járok vásárokra, és számtalanszor hallgattam végig magabiztos érdeklődőket, akik megmagyarázzák, miért elegendő csak a nyomsávot fűteni. Pár kérdést szoktam feltenni, és a magabiztosság hamar elillan.

Mik ezek a kérdések?

• milyen széles nyomsávra gondol most?
• elég lesz ez akkor is, ha autót vált?
• tolatva is végig tud jönni minden családtagja a nyomsávon?
• íves lehajtónál is tudja tartani minden kerékkel a nyomsávot?
• ha orral ált be a garázsba és kifelé menet a garázs előtt „Y” fordulót tesz, meg lehet határozni a ki-behajtás és a forduló nyomsávjait? (ezen kérdés után szoktam megkérni az érdeklődőt rajzolja ugyan már le a sávokat, mert ha le tudja rajzolni, megígérem oda teszem a kábeleket)

 Hamar kiderülnek a következők:

• előre még egyenesen lemegyek a nyomsávokon, de tolatva már nem látom a kocsiból őket. (egyes családtagok egyenesen sem képesek végigmenni a sávokon)
• dupla garázsnál a lehajtó tetején még nem tudom melyik oldali hely lesz szabad
• íves lehajtónál az útépítő oldaldőléssel készíti az utat, ami azt eredményezi, hogy a sávok közötti maradék hó olvadozás után a már lefűtött részre ráfagy, amin a kocsi megcsúszhat.
• a nem fűtött területen a hó elolvadhat, az olvadékvíz ráfolyik a már leolvasztott részre és – mivel a fűtés már végzett – visszafagy. Ebből származik sok baleset.

Még egy plusz ellenérv a nyomsávfűtés ellen:

A nyomsávok közötti területen a hó fűtés nélkül csak olvadozik , a víz lefolyik a kövek közé az ágyazó homokba, ahol kifagyhat a jég duzzadása megemeli a térkövet, az út hullámossá válhat, ami balesetveszélyes.

Szerintem, aki a terveiért a felelősséget is vállalni szokta, az csak igen indokolt esetben tervez nyomsávfűtést.

A címbeli kérdése a megoldás: Ő az aki csak nyomsávot fűtött.

Ide vonatkozó oldalunkon tájékozódjon a témában és szóljon hozzá az ügyhöz!

Folyadékkal, vagy villamosan biztosítsam külső területeken a jég- és fagymentesítést?

A mai tervezésnél egyre gyakrabban kerül előtérbe a külső területek csúszásmenteségének biztosítása.A tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e problémák kiküszöbölésére. Ezen döntést szeretnénk elősegíteni az alábbi gondolatokkal:

Ami közös a két technológiában:

• az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 270-330W/m² az útburkolat minőségétől, valamint vastagságától függően.
• mindkét fűtést szabályozórendszernek kell kapcsolnia. A vezérlőrendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén kapcsol
• a fűtéscső vagy a kábel elhelyezése közel hasonló költséget takar, bár a csöveket dupla sűrűséggel kell elhelyezni, tehát a beltéri fűtéshez előre gyártott tartóelemek nem feltétlenül használhatók.

Ami különbség a két megoldásban:

• a fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így élettartamuk szinte korlátlan, nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 130 m - egyenletes, és állandó
• önszabályzós kábel használata esetén a fűtési teljesítmény az aktuális szükséges igény szerint, akár méterenként is változhat, ekkor csak a szükséges felületeket fűtjük
• a folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a közeg hőmérséklete a terület alatt haladva folyamatosan és drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg, tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk,
• a ledermedés ellen időnkként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás.
• mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, további költséget jelent.
• a fűtőkábelekkel kapcsolatban további munka vagy költség nem jelentkezik
• hosszabb távon számítani kell a keringtetőszivattyú, és egyéb elemek, de – 15-20 év távlatában - akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz
• a korrekt szakértői magatartás a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése egyértelműen drágítja a folyadékos megoldást.
• első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot, az elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a veszteség nélkül kalkulált költség is hasonló.
• az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.

A válaszom tehát: a villamos tervezés és kivitelezés az egyszerűbb, ez eredményez hosszútávú biztos megoldást. 

Várom tapasztalataikat, hozzászólásaikat!

Olvastam, hogy az infrafűtés nem párásítja levegőt. Ez igaz lehet, mert egyértelműen otthonosabb így.”

Bevallom, kicsit aggódtam a villanyszámlám miatt, de az első tél meggyőzött arról, hogy igazán költség hatékonyan működik a rendszer. Nagyon hálás vagyok, hogy emellett a fűtési mód mellett döntöttem!”

Az építészek mosták kezeiket, a szokásosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve az épületek.

Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett. Jellemzően nem egy menetben esett a sok hó. A tetők egy részén a belülről kiszivárgó meleg miatt meg is olvadt, de elektromos vápafűtés hiányában ez a víz nem tudott elfolyni, súlyával terhelve a tetőt. Látszólag tehát nem is volt vastag a hóréteg, de a súlya mégis jelentős volt.

Tanulság: ha egy ilyen épület tervét tervét látja bármely villamos tervező nyugodtan javasolhatja a tető egyes részeinek – vápáinak, lefolyóinak, de akár tetősávoknak is – a fűtését. A tető sávjainak fűtése lényegesen csökkentette volna a súlyterhelést a tetőn.

A fűtés automata vagy tudatos szabályozásával elkerülhető lett volna a katasztrófa, az anyagi kár. Felmerül, hogy költséges a fűtés, de azt gondolom bármely pórul járt épület tulajdonosa szívesen kifizette volna a költségeket ha választhatott volna.

A csatornafűtés oldalunkon tájékozódjon a témában és szóljon hozzá az esethez!

2 éve vége van ennek. A program letöltés után akár gyakorló kollégát is megbízhatok a fűtési részek tervezésével és anyagkiírásával, mert a program egyszerűsége miatt nem tudnak hibázni.

Mára már vannak visszajelzéseink az általunk tervezett munkák működéséről, és mindenütt megállják helyüket a betervezett anyagok."

Ezek között említhetjük már a tervek elkészítésekor nyújtott hatékony és precíz adatszolgáltatást , valamint a gyors és kielégítően precíz ajánlatkészítést is. Bár kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytatnak, gyakorlati kérdésekkel is fordulhatunk a szinte azonnal elérhető, mindig készséges, láthatóan jól felkészült, megalapozott szakmai tudással rendelkező munkatársaikhoz.

Amikor egy kivitelezés kapcsán elektromos fűtőkábelek elhelyezése is felmerül, azonnal a Czinege és Fiai Kft. szakembereihez fordulok, akik készséggel állnak rendelkezésünkre."