Tudom, hogy korábban már írtam a hóterhelés veszélyeiről de a jelenleg is aktuális problémára kifejlesztettek egy újabb megoldást, amiről kötelességem tájékoztatni Önöket.

Emlékszünk pár éve hasonlóan sok hó esett, ami rendkívüli terhelést jelentett minden a nagyobb lapos tetős épületnek. Sajnos egy pár épület teteje be is szakadt. Az építészek mosták kezeiket, a szokásosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve az épületek. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett.

Most is csak esik, egyre növelve a tetők terhelését. Csak azért nincs 50 cm a hóréteg vastagsága, mert időnként kicsit megolvadt, de az olvadékvíz megfagyva még ott nyomja a tetőt.

Mi ad biztonságot? A villamos fűtéseket gyártók kifejlesztettek egy egyszerű megoldást, amit bármely meglevő épületnél alkalmazhatunk, ez pedig a hó- és olvadéknyomás érzékelő szőnyeg.

Maga az érzékelő egy 500 mm széles, 1500 mm hosszú 6 mm vastag szőnyeg, amit a tetőre rögzítünk. A vízmenetes, UV-stabil és időjárásálló rétegek közötti optikai szál érzékeli a szőnyegre nehezedő nyomásváltozást, és képes az előre beállított terhelés elérésénél jeladásra.

A megtápláláshoz 24 Volt szükséges, a jel lehet SMS, optikai, akusztikai jelzés arról, hogy beavatkozás szükséges. Ez jobb esetben az elhelyezett fűtőkábelek bekapcsolása, vagy hómunkások felküldése a tetőre.

A hónyomásmérő szenzor beépítését érdemes minden lapos, vagy kis lejtésű tetőre a tervezőnek javasolni. Jelentősen növelve ezzel az épületek biztonságát.

Az előnyök:

   1.) kopásmentes,

   2.) non-contact mérési elv száloptikás technológiával,

   3.) egyszerű telepítés.

A kiépítési és üzemelési költségek elenyészőek, így bárkinek csak javasolni tudom a hónyomásmérő alkalmazását új és meglévő épületeken.

Kérem, a pontos felhasználásról érdeklődjön elérhetőségeinken!

Tények: 2009. március 18-a óta gondolkodnunk sem kell azon mi lesz a hagyományos izzókkal, mert az EU meghozta határozatát ezek lépcsőzetes kivonásáról, vagyis 2012. szeptember 1. után nem lehet forgalomba hozni 7W-nál nagyobb teljesítményű izzólámpát.

Az EU azzal érvelt, hogy a rendelet végrehajtása a közösség országaiban évi 40 TWh energiamegtakarítást eredményez, vagyis 15 millió tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást. Ez bizony nem kevés. Az izzók cseréjével egy átlagos lakás éves villamos felhasználása 15%-al csökken.

A kompakt csövek energiafelhasználása átlagosan 80%-al kevesebb, élettartamuk pedig, akár 10-15 szöröse is lehet a hagyományos izzókénak. A jelenlegi áruk azonban jóval magasabb, bár a kényszerű vásárlásuk miatt felfutó gyártási volumen ezt csökkenteni fogja, mint ezt más elektromos cikkeknél már megszoktuk.

A sok előny ellenére mi lehet a probléma? Érdekes, hogy bár közel 30 éve használunk kompakt fénycsöveket, az hogy ezek esetleg egészségileg károsak lehetnek, arra csak a rendelet kihirdetése után jöttek rá a „szakértők”.

Tényleg van okunk félni?

A fénycsövek higanytartalma sokkal kevesebb, mint a régi kétvéges csöveknek, valamint az elterjedt dupla burok miatt sokkal kisebb a rizikó, hogy ez a higany a szabadba kerül. A túl hideg (kék) színű csövek természetellenes fényt bocsátanak ki, megzavarják biológiai ritmusunkat.

Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy vásárlásnál figyelünk az adatokra, és lehetőleg 2500-2900 K színhőmérsékletű csöveket veszünk, nem ennél magasabb 5000-6500 K színhőmérsékletűt.

Van, aki káros kisugárzásról (elektroszmog) beszél, de elektromos kisugárzása az egyszerű kábelnek is van a falban, nem beszélve a mikrohullámú berendezésről, vagy a telefonról. Egyetlen elektromos vezetéknek nem kerül ki a környezetbe a sugárzása, mégpedig a fűtőkábeleknek, mert ezek mindig teljes keresztmetszetű árnyékolással készülnek, ami össze van kötve a ház földelésével.

Mára már esztétikailag is megfelelő csöveket gyártanak, így ez sem lesz akadálya a vásárlásnak. (megjegyzem, mi nem árulunk semmilyen izzót, a bejegyzés tisztán tájékoztató jellegű.)

Újdonságnak számítanak a LED-es lámpák, melyeknek az élettartama még hosszabb, fogyasztásuk, pedig akár 90%-al is kevesebb lehet a hagyományos izzókénál.

Azt javaslom, minél előbb cseréljük az izzóinkat, fizessünk kevesebb áramszámlát.

Szóljon Ön is hozzá!

Látszólag egyértelmű a dolog: a nyomsávot elég fűteni, hiszen ott megy az autó kereke, a többi nem számít. Világos, hogy kisebb területet olcsóbb üzemeltetni, a bekerülés is kevesebb. Ez szimpatikus a megrendelőnek, így a terveket is így kéri. Mit ajánljon jó szívvel a tervező.

Egyértelmű a válasz: a felület teljes fűtése az ajánlott.

Miért? 10 éve járok vásárokra, és számtalanszor hallgattam végig magabiztos érdeklődőket, akik megmagyarázzák, miért elegendő csak a nyomsávot fűteni. Pár kérdést szoktam feltenni, és a magabiztosság hamar elillan.

Mik ezek a kérdések?

• milyen széles nyomsávra gondol most?
• elég lesz ez akkor is, ha autót vált?
• tolatva is végig tud jönni minden családtagja a nyomsávon?
• íves lehajtónál is tudja tartani minden kerékkel a nyomsávot?
• ha orral ált be a garázsba és kifelé menet a garázs előtt „Y” fordulót tesz, meg lehet határozni a ki-behajtás és a forduló nyomsávjait? (ezen kérdés után szoktam megkérni az érdeklődőt rajzolja ugyan már le a sávokat, mert ha le tudja rajzolni, megígérem oda teszem a kábeleket)

 Hamar kiderülnek a következők:

• előre még egyenesen lemegyek a nyomsávokon, de tolatva már nem látom a kocsiból őket. (egyes családtagok egyenesen sem képesek végigmenni a sávokon)
• dupla garázsnál a lehajtó tetején még nem tudom melyik oldali hely lesz szabad
• íves lehajtónál az útépítő oldaldőléssel készíti az utat, ami azt eredményezi, hogy a sávok közötti maradék hó olvadozás után a már lefűtött részre ráfagy, amin a kocsi megcsúszhat.
• a nem fűtött területen a hó elolvadhat, az olvadékvíz ráfolyik a már leolvasztott részre és – mivel a fűtés már végzett – visszafagy. Ebből származik sok baleset.

Még egy plusz ellenérv a nyomsávfűtés ellen:

A nyomsávok közötti területen a hó fűtés nélkül csak olvadozik , a víz lefolyik a kövek közé az ágyazó homokba, ahol kifagyhat a jég duzzadása megemeli a térkövet, az út hullámossá válhat, ami balesetveszélyes.

Szerintem, aki a terveiért a felelősséget is vállalni szokta, az csak igen indokolt esetben tervez nyomsávfűtést.

A címbeli kérdése a megoldás: Ő az aki csak nyomsávot fűtött.

Ide vonatkozó oldalunkon tájékozódjon a témában és szóljon hozzá az ügyhöz!

Folyadékkal, vagy villamosan biztosítsam külső területeken a jég- és fagymentesítést?

A mai tervezésnél egyre gyakrabban kerül előtérbe a külső területek csúszásmenteségének biztosítása.A tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e problémák kiküszöbölésére. Ezen döntést szeretnénk elősegíteni az alábbi gondolatokkal:

Ami közös a két technológiában:

• az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 270-330W/m² az útburkolat minőségétől, valamint vastagságától függően.
• mindkét fűtést szabályozórendszernek kell kapcsolnia. A vezérlőrendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén kapcsol
• a fűtéscső vagy a kábel elhelyezése közel hasonló költséget takar, bár a csöveket dupla sűrűséggel kell elhelyezni, tehát a beltéri fűtéshez előre gyártott tartóelemek nem feltétlenül használhatók.

Ami különbség a két megoldásban:

• a fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így élettartamuk szinte korlátlan, nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 130 m - egyenletes, és állandó
• önszabályzós kábel használata esetén a fűtési teljesítmény az aktuális szükséges igény szerint, akár méterenként is változhat, ekkor csak a szükséges felületeket fűtjük
• a folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a közeg hőmérséklete a terület alatt haladva folyamatosan és drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg, tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk,
• a ledermedés ellen időnkként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás.
• mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, további költséget jelent.
• a fűtőkábelekkel kapcsolatban további munka vagy költség nem jelentkezik
• hosszabb távon számítani kell a keringtetőszivattyú, és egyéb elemek, de – 15-20 év távlatában - akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz
• a korrekt szakértői magatartás a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése egyértelműen drágítja a folyadékos megoldást.
• első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot, az elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a veszteség nélkül kalkulált költség is hasonló.
• az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.

A válaszom tehát: a villamos tervezés és kivitelezés az egyszerűbb, ez eredményez hosszútávú biztos megoldást. 

Várom tapasztalataikat, hozzászólásaikat!

Az építészek mosták kezeiket, a szokásosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve az épületek.

Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett. Jellemzően nem egy menetben esett a sok hó. A tetők egy részén a belülről kiszivárgó meleg miatt meg is olvadt, de elektromos vápafűtés hiányában ez a víz nem tudott elfolyni, súlyával terhelve a tetőt. Látszólag tehát nem is volt vastag a hóréteg, de a súlya mégis jelentős volt.

Tanulság: ha egy ilyen épület tervét tervét látja bármely villamos tervező nyugodtan javasolhatja a tető egyes részeinek – vápáinak, lefolyóinak, de akár tetősávoknak is – a fűtését. A tető sávjainak fűtése lényegesen csökkentette volna a súlyterhelést a tetőn.

A fűtés automata vagy tudatos szabályozásával elkerülhető lett volna a katasztrófa, az anyagi kár. Felmerül, hogy költséges a fűtés, de azt gondolom bármely pórul járt épület tulajdonosa szívesen kifizette volna a költségeket ha választhatott volna.

A csatornafűtés oldalunkon tájékozódjon a témában és szóljon hozzá az esethez!

A csövek fagymentesítő fűtése általában mostohagyerek. A csöveket jellemzően a gépészek tervezik a következő megjegyzéssel: „fagymentesítő fűtéssel ellátni”. A villamos tervezőre bízzák a szükséges teljesítmény meghatározását. A tervező esetleg csak csőátmérőt és összes csőhosszat ad meg.

Szeretnénk segíteni, hogy Ön ne ilyen kiírást adjon ki a kezéből.

A teljesítmény meghatározásához a következő adatok kellenek: csőátmérő, a lehetséges legalacsonyabb külső hőmérséklet (ha ez nincs megadva -20 C-al kalkulálunk), a csőben áramló médium szükséges hőmérséklete (ha nincs megadva akkor fagyás ellen +5 C-al kalkulálunk), a csőhéjszigetelés vastagsága mm-ben (ha nincs megadva a tervező határozza meg, jellemzően 20-40 mm között)

Ekkor kezdődhetne egy bonyolult számítás, de ezt meg lehet úszni, ha már letöltötte fűtésszámítási programunkat. Ha eddig még nem, akkor most itt töltheti le!

A programmal pofon egyszerű a teljesítmény meghatározása, sőt a kiírásban még a felhasználható kábeltípusokra, vezérlésre is javaslatot kap.

A kivitelező azzal hárított, hogy nem volt a tervben a fűtés, így nem kerülhetett be az ajánlatába és a kivitelezésbe sem. Szegény tervezőnek kellett gondoskodni a szükséges anyagok beszerzéséről. Mivel a tervező nekünk fizetett, így tudtuk meg az egész történetet.

Egy szegény tervező társunk igen tekintélyes tanulópénzt fizetett ezen válaszért…

A felek közötti pontos költségelszámolás nem tartozik ránk, de a tervezőnek ezen a munkán a tanulságon kívül haszna nem keletkezett.

A tanulság: nyitott légterű helységekben futó szennyvízcsövek mellé is célszerű fagymentesítő fűtést tervezni, mert a hideg és az ördög nem alszik. Vannak olyan időjárási viszonyok, amikor a jellemzően melegebbnek gondolt szennyvízcsövek is képesek elfagyni.

A csőkísérőfűtés témában tájékozódjon és szóljon hozzá az esethez!

A szoftver elsődleges célja, hogy a tervezők képesek legyenek a felmerülő - legfontosabb elektromos fűtéssel kapcsolatos – tervezési feladatokra azonnal reagálni, a program gombnyomásra adja ki a szükséges értékeket. A szoftvert bárki azonnal tudja használni.

Ha még semmilyet, akkor itt az ideje, hogy megismerjen egyet.

Második lépésben a tervezett értékekhez tartozó teljes anyaglistát – a vezérlő elemekkel együtt - is megkaphatják, ami egyszerű Excel táblázatként beilleszthető a legtöbb szokásos kiírásba.

Ön a szoftver használatával egy szakmailag vállalható, konkrét kalkulációt készíthet – az alábbi tervezési feladatokhoz - úgy, hogy közben időt és energiát takarít meg!

• külső területek, vápák, csatornák hó- és jégmentesítése
• csövek fűtése
• elektromos padlófűtés
• hűtőházak altalajfűtése
• ipari fűtések
• infra fűtések

Ez az a segédlet, ami nem kerül pénzébe, de időt és energiát takarít Önnek meg!

Töltse le a programot: letöltés …

Tapasztalatairól számoljon be blogunkban!